Kellemes olvasást mindenkinek! Komikkk :P
Puszii: Betty
Minden emberre kisüt egyszer a jólét napja. Minden bosszúság és baj véget ér egyszer.
Miután elolvastam az
üzenetetimet, felmentem a szobámba készülődni. A szekrényemből kivettem a
randira megfelelő öltözetet, majd a fürdőmbe siettem....volna, de a telefonom
rezgése megakadályozott ebben.
Jó reggelt szépségem! Remélem jól aludtál, mert én nagyon csodásan, mivel veled álmodtam :) Nemsokára ott vagyok érted.
Szeretlek! Eric
Mosolyogva olvastam
végig, majd ismét elinultam fürdő felé. Most kivételesen nem zuhanyoztam, hanem
engedtem a kádba jó meleg vizet. Tökéletesen átjárta a víz minden apró kis
csepje bensőmet. A sarokkádban a kád szélének dőlve, behunyt szemmel gondoltam
végig az eddigi életemet. Az öcsém születésétől kezdve a tegnap este
történtekig. Már nagyon izgultam, szüleim érkezésétől. Még be kell mutatnom
nekik Ericet. Remélem apunak szimpatikus lesz. Mikor már úgygondoltam, hogy nem
akarok 19 évesen tiszta ránc lenni, kiszálltam és megtörölköztem. Miután
megtörölköztem felvettem a már előre kikészített ruhámat, amely egy koptatott farmerből,
egy kék lezser ingből hozzá barna derék övvel, az Erictől kapott kis
nyaklánccal és egy fekete magassarkú bokacsizmából állt. Gyorsan megmostam a
fogamat, a hajamat kivasaltam és lófarokba kötöttem. Sminknek egy halvány
színösszeállítást választottam. Amikor már végeztem a fürdőszobában, a szobámba
tértem vissza ismtelten és amikor ránéztem a kis órámra nagy szemeket
meresztettem, ugyanis már javában elmúlt fél 12 is.
Gyors léptekkel
futottam le a lépcsőn és megláttam Őt a kanapén ülve, kezében egy bögre
kávéval.
- Úúúú nagyon
sajnálom, hogy megvárattalak, de már indulhatunk is, ha már megittad a
kávédat.- köszöntöttem barátomat egy puszival.
- Hát ezért már
megérte a várakozás.- mért végig tekintetével, majd füttyentett is egyet.-
Nagyon szép vagy! - egy értelmes mondatot nem tudtam volna kinyögni, ezért csak
egy mosollyal köszöntem mg bókját.
- Na, és mit
terveztél mára?- kezdtem bele megszokott kérdezősködésembe.
- Nade Alis! Ha
elmondanám oda a meglepinek.- rajzolt arcára egy kisfiús mosolyt.
- Persze, persze.
Minek is kérdeztem.- közben megfordítottam Ericet és az ajtó felé toltam.
Felvettem a kabátomat és köszöntem a lányoknak.
- Sziasztok! Majd
jövök!- üvöltöttem a nagy semmibe.
- Öhm.. Alis, a
lányok már elmentek. A srácokkal találkoznak.
- Csakugyan? Hát
rendben. Na de menjünk!- indultam meg az ajtón kifelé.
- Okés.- követett
engem Eric.
Miközben Eric
megelőzött engem, szabad utat adott nekem, így én is végig mértem. Egy fekete
ülpes nadrág, fehér póló, fekete bőrdzseki és ami a kedvencem az a piros supra
cipője, na és a haja....hát igen. Kiváncsi vagyok mennyi időt tölt a tükör
előtt, hogy mindig jól állítsa be. Talán kicsit elkalandoztam, mivel mikor
"kijózanottam" Eri a kocsinak dőlve, kezeit kereszteb rakva
vigyorgott és engem nézett.
- Mit láttál? -
kérdezte nevetve.
- Áhh... semmi
különöset csak egy beképzelt popsztárt...- vontam meg a vállamat.
- Khm egy helyes
popsztárt, khm.- köszörülte meg torkát.
- Ja ja igen! -
közeledtem felé, majd adtam neki egy szájrapuszit.
- Most az egyszer elnézem
neked de, hogy el is felejtsem adnod kell még egy ilyent. Csak nagyobbat! -
kacsintott rám, én pedig megcsókoltam. Nyelve átvándorolt az én számba és ő
pedig utat engedett enyémnek.
- Parancsolj!- néztem
bel gyönyörű szemeibe.
- Köszönöm.
Mikor végre már az
autóban ültünk és mentünk utunkra, bekapcsoltam a rádiót. Eric egyik száma
ment, a Sleepless. Amikor meghallottam feljebb húztam a hangerőt de ez még
mindig nem tudta elnyomni Eric hangját. Nem mintha baj lett volna, élőben
sokkal jobb volt hallgatni. Nagy nevetésbe kezdtem, mivl Eric olyanokat
grimaszolt éneklés közben, hogy azt egy épp eszű ember nem tudta volna még egy
kis mosolygás nélkül is kibírni. Végül már mindketten hangosan nevettünk, de
egyszer csak vége lett a számnak és a "Svéd hírek" következett.
Molly Sandén a több
napos turnéjáról, ma este érkezik hazánkba ismét. Vajon az ifjú pár, hogyan
fogja megbeszélni egymással a további együttlétet, ugyebár a lány félrelépése
miatt. Vajon vége Svédország álompárjának románca? Nézzenek minket a tv-ben
este fél 8-kor, már Molly Sandénnal.
Amikor ezt végig
hallgattuk némán ültünk egymás mellett, mindaddig míg Eric meg nem állt egy
elegáns étteremnél.
Mikor megláttam
szemem - szám tátva maradt. Kiszálltunk az autóból és, mintha nem is történt
volna semmi átkaolrtuk egymást és bementünk az étterembe. Az információs
asztalhoz mentünk és Eric átvette az irányítást. Nekem addig lehetőségem nyíilt
megcsodálni helyiséget. A falak a krém
színben pompáztak tele gönyöű festményekkel, hatalmsa ablakokkal, ami a kávé
szinú függönnyel dominált, a padló barna díszes csempékből állt, és az
asztalokon egy vékony vázával benne egy szál rózsával, a terítők bézs színűek
voltak.
- Üdvözlöm! Van
asztalfoglalásuk?- kérdezte a az információs hapi Erictől.
- Igen, Eric Saade
névre.
- Áháá.. Meg is van.
Fáradjanak utánam.
Eric megfogta a
kezemet és követtük a férfit. Az utunk egy lépcsőn folytatódott felfelé és a
férfi odakísért a helyünkre. Egy nagy ablak mellett kaptunk helyet, csodálatos
kilátással. Belehetett látni Svédország egy részét.
- Köszönjük!-
köszönte meg Eric.
- Nagyon szívesen.
Máris küldök egy pincért és felveszi a rendelésüket. - távozott a férfi.
- Rendben.- majd Eric
kihúzta nekem a széket és leültem.
- Köszi.
Az asztalunkhoz jött
egy pincér és odaadott két étlapot. Megköszöntük, majd elment a pincér. Mi
pedig végignéztük az étlapot. Jobbnál - jobb kínálatok voltak. Eric egy
ördöglángost kért, én pedig maradtam a roston sült kacsánál bajor káposztával.
- És milyen italt
hozhatok?- kérdezte barátságosan a felszolgáló.
- Kérnénk egy
vörösbort, neked is megfelel drágám?- nézett Eric előbb a pincérre, majd rám
beleegyezésemért.
- Persze! - adtam
egyszerű választ.
Míg készítették az
ételünket addig beszélgettünk.
- Molly már tudja,
hogy összejöttünk?- kérdeztem közben karomat az asztalon keresztbe tettem.
- Hááát.....mééég..
nem. De majd ma elmesélek neki mindent.- tette ő is ugyanazt mint én és
odhajolt hozzám és adott egy puszit.
- Rendben! -
mosolyogtam rá.
- És, hogy
fogatta,hogy szakítottál vele?- tettem fel újabb kérdésemet.
- Még sehogy. Ugyanis
nem beszéltem vele a napokban. Hívot párszor de nem volt kevem vele beszélni.-
adt tudomásomra de, hogy őszinte legyek nekem ez egy csöppet sem tetszett.
- Tessék?- kédeztem
vissza.- Mi az,hogy még nem tudja? Ha ma, majd megékezik akkor nekem végem.-
tettem kezem homlokomra és úgy gondoltam végig a dolgokat.
- Nyugodj meg! Nemfog
semmi történni. Erről én gondoskodom.- nyugtatott meg Eric, közben az ebédünk
is megérkezett.
Ínycsiklandozóan
néztek ki. Emlékszem apukám is mindig, ilyen ördöglángos szerűséget evett,
minden étteremben. Csoda, hogy volt. Mondjuk volt rá példa, hogy amikor régen
elmentünk a nyaralásunkon étterembe és nem volt, máshova mentünk át. Anyuval
csak kinevettük, nemmintha tudtunk volna mást tenni. Én viszont szeretem a
változást, így mndenhol mást kérek.
- Hmm....ez nagyon
finom.-vettem be egy következő falatot. Eric pedig, olyan gyorsan eszik szinte
már alig volt valami a tányérján.
- Nekem is izlik!-
értett velem egyet, mire én jót mosolyogtam, amit nem igazán értett.- Mi nevetsz?- kérdezte
kiskutya szemekkel.
- Azt észrevettem,
hogy neked is izlik. Alig van már valami a tányérodon.- mutattam az étel hűlt
helyére.
- Jaa, hogy úgy. Nem
szeretek nyámnyogi semmin.- kacsintott rám.
Én is bevettem a következ
falatomat, majd jól is laktam. Mr. Tökély elővette a már, hideg bort és
kiöntött mindkettőnk poharába egy keveset.
Eric szakértő módjára
kavargatta az italt és szagolgatta, majd belekortyolt. Na valahogy mindig meg
tud nevettetni.
- Isteni ez a bor!-
állapította meg.
- Igen, szerintem is.
- Jöhet a deszert?-
kérdezte pajkosan.
- Még jó hogy.
- Pincéér!! -
kiabálta, mire én felhúztam a szemöldökömet.
- Igen?- jött oda
hozzánk egy másik pincér.
- Szeretnénk
deszertet. Mit tudna ajánlani?
- A mostani
specialitásunk a banános krémbrüllé. Eddig mindenki megdícsérte, szóval nem
lehet rossz.- adott egy ötletet nekünk.
- Jólvan, akkor két
olyan lesz.- majd visszaadtuk az étlapokat.
- Ha meghízok a te
lelkeden fog száradni.- játszottam a királykisasszonyt
- Nembaj. Még kövéren
is te lennél a legszebb. - mosolygott azzal a vigyorával aminek egyetlen lány
se tud ellenállni.
- Óóó.. Jól tudsz
hazudni.
- Nem haudok.
- Jólvan de most
inkább együnk.- mivel megjött a deszertünk.
/Molly szemszöge/
Ez a pár nap teljesen
kikészített. Azt bevallom amikor Codyval voltam elfelejtettem a fáradtságos
dolgokat. Igen, Cody. Szinte biztos voltam abban, hogy még mindig szeretem
Ericet de tévedtem. Vagyis még mindig szeretem de már csak úgy mint egy
barátot. Codyval pedig újra érzem, hogy szerelmes vagyok. Ő vele már régóta
nagyon jóban vagyok, ő a menedzserem fia. Mostanban álladóan együtt voltunk,
már akkor is, amikor Erickel nem voltunk együtt. Bevalotta nekem, hogy amióta
meglátott szerelmes belém. És nagyra értékeltem, hogy eddig nem állt közém és
Eric közé. De mostanra már én is megkedveltem és nem tudtam tovább
boldogtalanul élni. Most Alisonnak is meg lehet rólam a véleménye. Nem
szeretném eldobni a vele való barátságomat. Értesültem róla, hogy ő nyerte meg az
ABC-t. Nagyon örültem neki, és meg is érdemli.
Remélem nem bántottam meg Ericet nagyon. Hiszen már biztosan értesült
róla. Próbáltam már ezerszer hívni de soha sem vette fel. Mindegy, ma majd
mindent tisztázunk.
- A Svédországba
induló gép 10 perc múlva felszáll.
- Na menjünk. Mindjár
indul a gépünk.- nyújtotta oda kezét Cody.
- Jólvan.- mosolygtam
rá. Megindult az egész stáb a terminál felé, megmutattuk a jegyeket és a gépünk
felé vettük az irányt. Amikor felszálltunk a gépre, elfoglaltuk a helyünket. Természetesen
én é Cody egymás mellett ültünk.
- Nyugi! Minden
rendben lesz.- puszilta meg arcomat C.
- Oké. Csak már
lennénk túl rajta.
- Nemsokára,
nemsokára.- őlt hátra székében.
Az egész utat
gondolkodással töltöttem. Adja az Isten, hogy ne legyen semmiféle gubanc
kettőnk között ezután Erickel.
/Alisson szemszöge/
- Na ezt is
kivégeztük!- dőltem hátra a széknek.
- Bizony. Nos, akkor
mehetünk is.
- Oké menjünk.-
álltam fel ülő helyzetemből.
Eric kifizette a
fizetnivalót, bár mondtam neki, hogy menjen közösben de mintha a falnak
beszéltem volna. Ezután az autóhoz mentünk és beültünk. Ő beindította a
járművet és elindultunk.
- Azt el is
felejtettem mesélni, hogy 3 nap múlva meglátogatnak a szüleim és az öcsém, és
szeretnélek nekik bemutatni.- félve néztem rá ajon mit szól hozzá.
- Huhh...ez.. jó
hír.- fordult oa hozzám és beleegyezően elmosolyodott.
- Jaj de jó, hogy
ilyen könnyen fogadtad. Már azthittem..-itt elhallgattam, mert közbeszólt.
- Mit hittél? Azt,
hogy pattogni fogok, hogy be akarsz mutatni a csaldodnak? Ne hülyéskedj már.
Inkább ez jó érzéssel tölt el, hogy komolyan veszed,hogy együtt vagyunk. És
ezért holnap én is szeretnélek bemutatni nekik. Persze, ha te sem bánod.
- Dehogy bánom.
Remélem elfogadnak. Mollyt szerették?- kérdezte kiváncsiskodva.
- Háát...apu és Lina, a húgom a mai napig nem kedvelik őt, nem tudom miért. De anyámnak és a többi testvéremnek nincs vele gondjuk.
De nyugi! Téged nem lehet nem szeretni.- nyugtatott meg egy aranyos kacagással
az élen.
- Na annak örülök! -
hajoltam oda rcához, hogy adhassak neki egy puszit.- Várj...neked hány testvéred van?- kérdeztem ledöbbenve.
- 1 vér szerinti ő Lina, a többi pedig féltestvérem, ugyanis a szüleim elváltak.
- Ja értem. Hát remélem jó lesz a benyomásuk rólam.
------------------------------------------------------
Na, hogy tetszett?
Puszii: Betty