2012. május 13., vasárnap

23. fejezet- Fenséges falatok

Sziasztok! Köszönöm, hogy le írtátok a véleményeteket. Nem túlzok azzal, hogy nagyon de nagyon meghatódtam. Ilyen kedves és szép szavakat....hát nem mindennap lát az ember. És, hogy mennyien szeretitek a történetet......Nagyon boldog voltam :) Úgyhogy a ti véleményetek alapján, meghoztam a 23. fejezetet. Remélem tetszeni fog. 
Kellemes olvasást mindenkinek! Komikkk :P
Puszii: Betty
Minden emberre kisüt egyszer a jólét napja. Minden bosszúság és baj véget ér egyszer.

Miután elolvastam az üzenetetimet, felmentem a szobámba készülődni. A szekrényemből kivettem a randira megfelelő öltözetet, majd a fürdőmbe siettem....volna, de a telefonom rezgése megakadályozott ebben.
Jó reggelt szépségem! Remélem jól aludtál, mert én nagyon csodásan, mivel veled álmodtam :) Nemsokára ott vagyok érted.
                                                Szeretlek!   Eric

Mosolyogva olvastam végig, majd ismét elinultam fürdő felé. Most kivételesen nem zuhanyoztam, hanem engedtem a kádba jó meleg vizet. Tökéletesen átjárta a víz minden apró kis csepje bensőmet. A sarokkádban a kád szélének dőlve, behunyt szemmel gondoltam végig az eddigi életemet. Az öcsém születésétől kezdve a tegnap este történtekig. Már nagyon izgultam, szüleim érkezésétől. Még be kell mutatnom nekik Ericet. Remélem apunak szimpatikus lesz. Mikor már úgygondoltam, hogy nem akarok 19 évesen tiszta ránc lenni, kiszálltam és megtörölköztem. Miután megtörölköztem felvettem a már előre kikészített ruhámat, amely egy koptatott farmerből, egy kék lezser ingből hozzá barna derék övvel, az Erictől kapott kis nyaklánccal és egy fekete magassarkú bokacsizmából állt. Gyorsan megmostam a fogamat, a hajamat kivasaltam és lófarokba kötöttem. Sminknek egy halvány színösszeállítást választottam. Amikor már végeztem a fürdőszobában, a szobámba tértem vissza ismtelten és amikor ránéztem a kis órámra nagy szemeket meresztettem, ugyanis már javában elmúlt fél 12 is.
Gyors léptekkel futottam le a lépcsőn és megláttam Őt a kanapén ülve, kezében egy bögre kávéval.
- Úúúú nagyon sajnálom, hogy megvárattalak, de már indulhatunk is, ha már megittad a kávédat.- köszöntöttem barátomat egy puszival.
- Hát ezért már megérte a várakozás.- mért végig tekintetével, majd füttyentett is egyet.- Nagyon szép vagy! - egy értelmes mondatot nem tudtam volna kinyögni, ezért csak egy mosollyal köszöntem mg bókját.
- Na, és mit terveztél mára?- kezdtem bele megszokott kérdezősködésembe.
- Nade Alis! Ha elmondanám oda a meglepinek.- rajzolt arcára egy kisfiús mosolyt.
- Persze, persze. Minek is kérdeztem.- közben megfordítottam Ericet és az ajtó felé toltam. Felvettem a kabátomat és köszöntem a lányoknak.
- Sziasztok! Majd jövök!- üvöltöttem a nagy semmibe.
- Öhm.. Alis, a lányok már elmentek. A srácokkal találkoznak.
- Csakugyan? Hát rendben. Na de menjünk!- indultam meg az ajtón kifelé.
- Okés.- követett engem Eric.
Miközben Eric megelőzött engem, szabad utat adott nekem, így én is végig mértem. Egy fekete ülpes nadrág, fehér póló, fekete bőrdzseki és ami a kedvencem az a piros supra cipője, na és a haja....hát igen. Kiváncsi vagyok mennyi időt tölt a tükör előtt, hogy mindig jól állítsa be. Talán kicsit elkalandoztam, mivel mikor "kijózanottam" Eri a kocsinak dőlve, kezeit kereszteb rakva vigyorgott és engem nézett.
- Mit láttál? - kérdezte nevetve.
- Áhh... semmi különöset csak egy beképzelt popsztárt...- vontam meg a vállamat.
- Khm egy helyes popsztárt, khm.- köszörülte meg torkát.
- Ja ja igen! - közeledtem felé, majd adtam neki egy szájrapuszit.
- Most az egyszer elnézem neked de, hogy el is felejtsem adnod kell még egy ilyent. Csak nagyobbat! - kacsintott rám, én pedig megcsókoltam. Nyelve átvándorolt az én számba és ő pedig utat engedett enyémnek.
- Parancsolj!- néztem bel gyönyörű szemeibe.
- Köszönöm.

Mikor végre már az autóban ültünk és mentünk utunkra, bekapcsoltam a rádiót. Eric egyik száma ment, a Sleepless. Amikor meghallottam feljebb húztam a hangerőt de ez még mindig nem tudta elnyomni Eric hangját. Nem mintha baj lett volna, élőben sokkal jobb volt hallgatni. Nagy nevetésbe kezdtem, mivl Eric olyanokat grimaszolt éneklés közben, hogy azt egy épp eszű ember nem tudta volna még egy kis mosolygás nélkül is kibírni. Végül már mindketten hangosan nevettünk, de egyszer csak vége lett a számnak és a "Svéd hírek" következett.
Molly Sandén a több napos turnéjáról, ma este érkezik hazánkba ismét. Vajon az ifjú pár, hogyan fogja megbeszélni egymással a további együttlétet, ugyebár a lány félrelépése miatt. Vajon vége Svédország álompárjának románca? Nézzenek minket a tv-ben este fél 8-kor, már Molly Sandénnal.

Amikor ezt végig hallgattuk némán ültünk egymás mellett, mindaddig míg Eric meg nem állt egy elegáns étteremnél.
Mikor megláttam szemem - szám tátva maradt. Kiszálltunk az autóból és, mintha nem is történt volna semmi átkaolrtuk egymást és bementünk az étterembe. Az információs asztalhoz mentünk és Eric átvette az irányítást. Nekem addig lehetőségem nyíilt megcsodálni  helyiséget. A falak a krém színben pompáztak tele gönyöű festményekkel, hatalmsa ablakokkal, ami a kávé szinú függönnyel dominált, a padló barna díszes csempékből állt, és az asztalokon egy vékony vázával benne egy szál rózsával, a terítők bézs színűek voltak.
- Üdvözlöm! Van asztalfoglalásuk?- kérdezte a az információs hapi Erictől.
- Igen, Eric Saade névre.
- Áháá.. Meg is van. Fáradjanak utánam.
Eric megfogta a kezemet és követtük a férfit. Az utunk egy lépcsőn folytatódott felfelé és a férfi odakísért a helyünkre. Egy nagy ablak mellett kaptunk helyet, csodálatos kilátással. Belehetett látni Svédország egy részét.
- Köszönjük!- köszönte meg Eric.
- Nagyon szívesen. Máris küldök egy pincért és felveszi a rendelésüket. - távozott a férfi.
- Rendben.- majd Eric kihúzta nekem a széket és leültem.
- Köszi.
Az asztalunkhoz jött egy pincér és odaadott két étlapot. Megköszöntük, majd elment a pincér. Mi pedig végignéztük az étlapot. Jobbnál - jobb kínálatok voltak. Eric egy ördöglángost kért, én pedig maradtam a roston sült kacsánál bajor káposztával.
- És milyen italt hozhatok?- kérdezte barátságosan a felszolgáló.
- Kérnénk egy vörösbort, neked is megfelel drágám?- nézett Eric előbb a pincérre, majd rám beleegyezésemért.
- Persze! - adtam egyszerű választ.
Míg készítették az ételünket addig beszélgettünk.
- Molly már tudja, hogy összejöttünk?- kérdeztem közben karomat az asztalon keresztbe tettem.
- Hááát.....mééég.. nem. De majd ma elmesélek neki mindent.- tette ő is ugyanazt mint én és odhajolt hozzám és adott egy puszit.
- Rendben! - mosolyogtam rá.
- És, hogy fogatta,hogy szakítottál vele?- tettem fel újabb kérdésemet.
- Még sehogy. Ugyanis nem beszéltem vele a napokban. Hívot párszor de nem volt kevem vele beszélni.- adt tudomásomra de, hogy őszinte legyek nekem ez egy csöppet sem tetszett.
- Tessék?- kédeztem vissza.- Mi az,hogy még nem tudja? Ha ma, majd megékezik akkor nekem végem.- tettem kezem homlokomra és úgy gondoltam végig a dolgokat.
- Nyugodj meg! Nemfog semmi történni. Erről én gondoskodom.- nyugtatott meg Eric, közben az ebédünk is megérkezett.
Ínycsiklandozóan néztek ki. Emlékszem apukám is mindig, ilyen ördöglángos szerűséget evett, minden étteremben. Csoda, hogy volt. Mondjuk volt rá példa, hogy amikor régen elmentünk a nyaralásunkon étterembe és nem volt, máshova mentünk át. Anyuval csak kinevettük, nemmintha tudtunk volna mást tenni. Én viszont szeretem a változást, így mndenhol mást kérek.
- Hmm....ez nagyon finom.-vettem be egy következő falatot. Eric pedig, olyan gyorsan eszik szinte már alig volt valami a tányérján.
- Nekem is izlik!- értett velem egyet, mire én jót mosolyogtam, amit  nem igazán értett.- Mi nevetsz?- kérdezte kiskutya szemekkel.
- Azt észrevettem, hogy neked is izlik. Alig van már valami a tányérodon.- mutattam az étel hűlt helyére.
- Jaa, hogy úgy. Nem szeretek nyámnyogi semmin.- kacsintott rám.
Én is bevettem a következ falatomat, majd jól is laktam. Mr. Tökély elővette a már, hideg bort és kiöntött mindkettőnk poharába egy keveset.
Eric szakértő módjára kavargatta az italt és szagolgatta, majd belekortyolt. Na valahogy mindig meg tud nevettetni.
- Isteni ez a bor!- állapította meg.
- Igen, szerintem is.
- Jöhet a deszert?- kérdezte pajkosan.
- Még jó hogy.
- Pincéér!! - kiabálta, mire én felhúztam a szemöldökömet.
- Igen?- jött oda hozzánk egy másik pincér.
- Szeretnénk deszertet. Mit tudna ajánlani?
- A mostani specialitásunk a banános krémbrüllé. Eddig mindenki megdícsérte, szóval nem lehet rossz.- adott egy ötletet nekünk.
- Jólvan, akkor két olyan lesz.- majd visszaadtuk az étlapokat.
- Ha meghízok a te lelkeden fog száradni.- játszottam a királykisasszonyt
- Nembaj. Még kövéren is te lennél a legszebb. - mosolygott azzal a vigyorával aminek egyetlen lány se tud ellenállni.
- Óóó.. Jól tudsz hazudni.
- Nem haudok.
- Jólvan de most inkább együnk.- mivel megjött a deszertünk.

/Molly szemszöge/

Ez a pár nap teljesen kikészített. Azt bevallom amikor Codyval voltam elfelejtettem a fáradtságos dolgokat. Igen, Cody. Szinte biztos voltam abban, hogy még mindig szeretem Ericet de tévedtem. Vagyis még mindig szeretem de már csak úgy mint egy barátot. Codyval pedig újra érzem, hogy szerelmes vagyok. Ő vele már régóta nagyon jóban vagyok, ő a menedzserem fia. Mostanban álladóan együtt voltunk, már akkor is, amikor Erickel nem voltunk együtt. Bevalotta nekem, hogy amióta meglátott szerelmes belém. És nagyra értékeltem, hogy eddig nem állt közém és Eric közé. De mostanra már én is megkedveltem és nem tudtam tovább boldogtalanul élni. Most Alisonnak is meg lehet rólam a véleménye. Nem szeretném eldobni a vele való barátságomat. Értesültem róla, hogy ő nyerte meg az ABC-t. Nagyon örültem neki, és meg is érdemli.  Remélem nem bántottam meg Ericet nagyon. Hiszen már biztosan értesült róla. Próbáltam már ezerszer hívni de soha sem vette fel. Mindegy, ma majd mindent tisztázunk.
- A Svédországba induló gép 10 perc múlva felszáll.
- Na menjünk. Mindjár indul a gépünk.- nyújtotta oda kezét Cody.
- Jólvan.- mosolygtam rá. Megindult az egész stáb a terminál felé, megmutattuk a jegyeket és a gépünk felé vettük az irányt. Amikor felszálltunk a gépre, elfoglaltuk a helyünket. Természetesen én é Cody egymás mellett ültünk.
- Nyugi! Minden rendben lesz.- puszilta meg arcomat C.
- Oké. Csak már lennénk túl rajta.
- Nemsokára, nemsokára.- őlt hátra székében.
Az egész utat gondolkodással töltöttem. Adja az Isten, hogy ne legyen semmiféle gubanc kettőnk között ezután Erickel.

/Alisson szemszöge/

- Na ezt is kivégeztük!- dőltem hátra a széknek.
- Bizony. Nos, akkor mehetünk is.
- Oké menjünk.- álltam fel ülő helyzetemből.
Eric kifizette a fizetnivalót, bár mondtam neki, hogy menjen közösben de mintha a falnak beszéltem volna. Ezután az autóhoz mentünk és beültünk. Ő beindította a járművet és elindultunk.
- Azt el is felejtettem mesélni, hogy 3 nap múlva meglátogatnak a szüleim és az öcsém, és szeretnélek nekik bemutatni.- félve néztem rá ajon mit szól hozzá.
- Huhh...ez.. jó hír.- fordult oa hozzám és beleegyezően elmosolyodott.
- Jaj de jó, hogy ilyen könnyen fogadtad. Már azthittem..-itt elhallgattam, mert közbeszólt.
- Mit hittél? Azt, hogy pattogni fogok, hogy be akarsz mutatni a csaldodnak? Ne hülyéskedj már. Inkább ez jó érzéssel tölt el, hogy komolyan veszed,hogy együtt vagyunk. És ezért holnap én is szeretnélek bemutatni nekik. Persze, ha te sem bánod.
- Dehogy bánom. Remélem elfogadnak. Mollyt szerették?- kérdezte kiváncsiskodva.
- Háát...apu és Lina, a húgom a mai napig nem kedvelik őt, nem tudom miért. De anyámnak és a többi testvéremnek nincs vele gondjuk. De nyugi! Téged nem lehet nem szeretni.- nyugtatott meg egy aranyos kacagással az élen.
- Na annak örülök! - hajoltam oda rcához, hogy adhassak neki egy puszit.- Várj...neked hány testvéred van?- kérdeztem ledöbbenve.
- 1 vér szerinti ő Lina, a többi pedig féltestvérem, ugyanis a szüleim elváltak.
- Ja értem. Hát remélem jó lesz a benyomásuk rólam.
------------------------------------------------------
Na, hogy tetszett? 
Puszii: Betty









2012. május 11., péntek

Folytassam vagy ne folytassam?!

Sziasztok!
A véleményetek érdekelne! 
Most olyan helyzetbe kerültem,hogy nem tudom eldönteni,hogy folytassam e a blog irását, vagy ne.
Szerintetek abbahagyjam vagy folytassam? Ez érdekelne engem :)
Kérlek irjátok meg komiba vagy chatbe, mert tőletek függ!
Légyszíves fejtsétek ki amit gondoltok az egész blogról. Nem fogok megsértődni! 
Nagyon hálás vagyok az eddigiekért :)
Puszii: Betty