2011. december 30., péntek

7.fejezet-Már 3-an vagyunk

Táttárárá !Meghoztam a 7.fejezetet!Nagyon örültem neki,hogy tetszik az oldal.(Már akinek).Hát igen!Nem lehet mindenkinek a kedvében járni.Én megteszek mindig a legtöbbet kihozni magamból,de sebaj,nem ez a lényeg!Remélem tetszeni fog most is a fejezet.Jó olvasást.
Puszii:Betty




/Tina szemszöge/


Mikor Alis megkért,hogy hadd mehessen el azzal a fiúval randizni én azonnal igent mondtam,nem,mintha tőlem kellene elkérezkednie.Én addig felmenetem a szobánkba kicsit lazulni,ami egy 300 oldalas könyv fedett...mindaddig míg nem hívtak le Alis szülei.
-Tina!Kérlek egy percre lejönnél?-kiabáltak fel az emeletre.
-Igen,persze.-már futva le a lépcsőn.
-Tessék mondjad Eliza!-utalva,hogy most már nyugodtan mondhatja.
-Hát,az a helyzet,hogy visszarepülünk az Államokba.Persze te és Alis addig maradtok,ameddig csak akartok.
-Ez most komoly?-kérdeztem kicsit furcsállóan.
-Igen és a következő repülővel megyünk.Sajnos Alist nem tudtuk elérni,ezért hagytunk neki egy levelet,meg nyitottunk egy bankkártyát.Így egy darabig meg fogtok tudni élni.És mond meg létszíves a lányomnak,hogy sajnálom,amiért nem tudtunk tőle elbúcsúzni.-csordult ki egy könnycsepp a szeméből.
-Rendben,ígérem megmondom.Utazzatok/utazzanak jól.-köszöntem el én is könnyes szemekkel,mivel a gyerekkorom nagy részét Aliséknál töltöttem és midig úgy bántak velem a szülei,mintha én is a család tagja lennék.
-Köszönjük,meg lesz.Na szervusz drágám,majd írjatok!
-Oké,észben tartom.Na sziasztok!


Amint elmentek, visszamentem a szobámba olvasni de,ahogy belekezdhettem volna megszólalt a telefonom.
-Szia!Tina te vagy az?-kérdezte rémült hangon.
-Szia!Igen én vagyok.Emma?
-Igen,és nagy segítséget kérnék!
-Emma kezdesz megrémíteni.Mondjad csak!
-Hát az az igazság,hogy kitettek az albérletből és nincs hova mennem.Tudnál nekem ebben segíteni?3 napot még maradhatok,hogy tudjak valami kiadó helyiséget,ahova költözhetek.
-Jesszusom!Megbeszélem Alissal,hogy ideköltözhess.
-Jajj,nagyon köszönöm,valahogy még meghálálom.Na akkor szia!
-Szia!


Amikor leraktam a telefont hallottam,hogy csapódik egy autó ajtaja,úgyhogy kinéztem az ablakon és megláttam Alist,hogy jön be,így gyorsan lefutottam lé.Amint belépett az ajtón egyből letámadtam,hogy hol volt ilyen sokáig,majd elmondtam neki a nagy hírt.Szegény teljesen el volt keseredve de megpróbáltam felvidítani és persze sikerrel jártam....azt hiszem...Elkezdtünk beszélgetni egy jókora adag forrócsokival a kezünkben.Végre kitudtam szedni belőle,hogy kivel is randizgat.Amikor megtudtam a szíve heves dobogásba kezdett."Most ez komoly?!A legjobb barátnőm Eric Saadéval randizgat?És nem kért tőle egy autó grammot,se semmit?Milyen barátnő z ilyen?"Persze csak hülyéskedtem vele.


/Alisson szemszöge/
Miután megkaptam a levelet kicsit elszontyolodtam.De Tina így is fel tudott vidítani.Mindegy is ugyanis holnap költözik be hozzánk újonnan megismert barátnőnk,Emma.Egyszer találkoztam ele mégis nagyon megkedvelte.Elméletileg 14:30 fele ér ide.Este hamar húztuk a lóbőrt,mivel én személy szerint nagyon elfáradtam a nap folyamán.Másnap fél 11-kor keltem fel.Amikor megláttam az órát azt hittem nem hiszek a szememnek.Én fél 11-kor keltem?Máskor már fent szoktam lenni fél 9-kor.Igazából annyira nem törődtem ezzel,inkább olyan izgatott voltam,mivel a költözik be Emma.Tina még aludt és át ne szoktam ilyen lenni de most valami késztetés hatott arra,hogy felkeltsem egy cseles mozdulattal.Meg is tettem.Hirtelen ráugrottam az ágyra és beleordítottam a fülébe.
-Tinaaa ébredj!!!Hasadra süt a nap!Össze kell takarítanunk,emlékszel?-kiabáltam amit nagyon is élveztem.Hehehe én is gonosz.
-Jesszusom!Elgurult a gyógyszered Alis?-szegényt annyira megijesztettem,hogy le esett az ágyról,aminek nem lett jó vége,mivel amint felkelt a földről egyből nyúlt a párnája után...És ebből egy hatalmas párnacsata alakult.Nagyon hosszú ideig csatáztunk,hogy amint megint ránéztem az órára fél 1-t mutatott.Akkor elborzadtam,mivel mégsem várhatjuk úgy a barátnőnket,hogy disznóól van az egész házban,így hát nekiálltunk összetakarítani miután felöltöztünk.Mire készen lettünk leültünk a kanapéra és vártunk.Vártunk mindaddig,míg nem hallottuk,hogy csöngettek.És igen,eljött az a pillanat amikor már 3 barátnő lakik egy házban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése